Az 1568-as tordai országgyűlésen, melyet január 6. és 13. között tartottak, hirdették ki, – Európában elsőként, – a vallásszabadságot, amely biztosította a bevett vallások: a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Európa más országaiban majdnem másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy megfogalmazódjon az az eszme, amely Erdélyben lehetővé tette a felekezetek békés együttélését: a vallásszabadság elve. Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább.
Álljon előttünk ráhangolódásként a tordai országgyűlés által megfogalmazott szövegrészlet: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…”
A szigetlankai református templomban tehát január 17-én 18 órától Póti Eduárd történelemtanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, a Szent István Kör alelnöke tart előadást, melynek ünnepi, ökumenikus kerete is lesz. Egyébként a szigetlankai gyülekezet minden szerdán ebben az időpontban bibliaórát tart, időközönként pedig LANKAdatlanul néven előadássorozatot szervez, melyre vendégelőadókat hív. Ez lesz a sorozat első része.